Egy kétezer éves település maradványait találták meg brit régészek a Galileai-tenger északnyugati partján található Ginosar-völgyben, pontosan ott, ahol „Jézus hajója” is előkerült 27 évvel ezelőtt (képünkön).
„Azokban a napokban, amikor ismét igen nagy volt a sokaság és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: "Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött.” Tanítványai így feleltek: „Miből tudná valaki ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?” Megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők ezt válaszolták: „Hét.”
Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjék le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére”
Egyes vélekedések szerint a Galileai-tenger nyugati partján megtalált település a fenti, Márk evangéliumában leírt történetben említett Dalmanutával lehet azonos, ahova Jézus az után hajózott tanítványaival, hogy enni adott négyezer embernek. A Readingi Egyetem kutatója, Ken Dark és csapata a területen végzett terepmunka során fedezte fel az eltűnt település maradványait.
A bibliai kapcsolat több mint érdekes, a régészek ugyanis egyúttal azt is megerősítették, hogy a még 1986-ban felfedezett híres, kétezer éves ún. galileai-tengeri hajót (más néven Jézus hajója) is éppen ott, a most feltárt város partjainál találták meg. (a ginosari Yigal Alon Múzeumban kiállított, 8,27 méter hosszú, 2,3 méter széles hajóról nem sikerült bebizonyítani, hogy Jézus vagy tanítványai használták volna). A régészeti leletek tanúsága szerint Dalmanuta egykor prosperáló település lehetett. A felfedezésről a Palestine Exploration Quarterly magazin legújabb számában közölt tanulmány szerint a területen üvegből készült edényeket és amforákat találtak, a vashorgonyok, a már feltárt hajó és a part jó megközelíthetősége pedig mind a halászattal hozható összefüggésbe.
Az eltérő építészeti formákat és az agyagedények különböző stílusát látva a kutatók megállapították, hogy a zsidó és a politeista csoportok egy közösségben, egymás mellett éltek a településen. Szintén érdekes, hogy a falu déli határa csupán 150 méterre húzódik Magdalától, Mária Magdaléna városától. A modern Migdal városa és a tengerpart közti területen több száz, az i.e. második század és az i.sz. ötödik század között készült agyagedény maradványát találtak meg a szakemberek, de előkerültek korinthoszi oszlopfők és egy, a pogány rítusok során használt, mészkőből készült oltár is.
A cikk adatai: Dark, K.R.: “Archaeological Evidence For A Previously Unrecognised Roman Town Near The Sea Of Galilee”, Palestine Exploration Quarterly 145:3 (September 2013) 185-202.
(Forrás: múlt-kor, 2013-09-16)
www.gazdtort.com
PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék+36-72-503600-23522