A mai Izrael területén, öt különböző régészeti lelőhelyen 27 darab, háromezer éves flaskát találtak, amelyek vizsgálata során tíz edényben fahéjaldehidet, a fűszer ízét adó vegyületet mutattak ki. A komponens nagyarányú jelenlétéből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a tárgyakat minden bizonnyal fahéj tárolására használhatták.
Ebben az időben fahéjat Levantéhoz (a mai Izrael területe) legközelebb Dél-Indiában és Srí Lankán, azaz mintegy 5 ezer kilométeres távolságban lehetett fellelni. A merész kereskedők találhattak fahéjat Afrika középső részein is, azonban a vizsgálatok szerint nem innen valók az izraeli flaskákban tárolt anyagok.
„A felfedezés felveti annak a lehetőségét, hogy háromezer évvel ezelőtt a Távol-Keletről nyugati irányba fűszerkereskedelem zajlott” – írták az izraeli kutatók tanulmányukban. A történészek szerint igencsak nagy kereslet lehetett abban az időben a fűszer iránt, hiszen a térségben élők képesek voltak megfizetni a számukra az ismert világ végét jelentő Indiáig tartó út költségét is.
Ez a kialakuló kereskedelem tovább szélesedett, s valószínűleg a Közel-Kelet nagy részét érintette, ahol több nép árui cserélhettek gazdát. A kutatók megjegyezték, hogy például a 3200 évvel ezelőtt élt II. Ramszesz egyiptomi fáraó múmiájában Indiából származó borsot találtak.
Abban az időben a mai Izrael területét a föníciaiak lakták, akik híresek voltak hajózási ismereteikről, Hérodotosz például azt állította, hogy néhány hajójuk i. e. 600 körül Afrikát is körbehajózta – valószínű azonban, hogy a Távol-Keletig nem hajóztak el, hanem közvetítők útján szerezhették be a luxuscikkeket. „Kizárt dolognak tartom, hogy közvetlenül eljutottak volna Ázsia másik oldalára, ez még az i. sz. 16. században sem volt könnyű feladat” – mondta Dvory Namdar, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója.
A fahéjat tartalmazó palackokat a mai Izrael északi részén találták meg, amely háromezer évvel ezelőtt bizonyosan föníciai kézben volt. A vastag falú edényeket úgy tervezték, hogy egy keskeny nyíláson keresztül juthassanak hozzá a méregdrága fűszerhez, amelyeket valószínűleg különleges helyeken, a szakértők szerint templomok raktáraiban tárolhattak. Namdar szerint a fahéjfa kérgét száraz formában hozták be a Távol-Keletről, majd Föníciában valamilyen folyadékba keverték, s ezt követően helyezték a tárolóedényekbe, amelyeket vízi úton jutattak el például a filiszteusokhoz vagy Ciprusra.
A vizsgálatok szerint az akkori fahéj nagyjából ugyanolyan ízű lehetett, mint a mai, azonban felvetődött a kutatócsapatban a kérdés, hogy vajon mire is használták a fűszert. Az egyik lehetőség szerint a fahéjat borhoz keverték, amelyet a 27 darab flaskánál jóval nagyobb tartályokban tároltak. Az ízesített, fűszeres borok ugyanis ma is nagy népszerűségnek örvendenek egyes tájakon.
(Forrás: múlt-kor; a kép forrása: www.nbcnews.com)
www.gazdtort.com
PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék+36-72-503600-23522