Teljesen átírták Egyiptom korai történetét

Matematikai modellezéssel, radiokarbonos vizsgálatokkal és a már meglevő régészeti bizonyítékok segítségével sikerült meghatározni Hór-Aha többé-kevésbé pontos uralkodási idejét az I. dinasztia többi tagja mellett. Az Alsó-és Felső-Egyiptomot egyesítő harcos-király i.e. 3111 és 3045 között került az ókori birodalom élére, fél évezreddel korábban az eddig véltnél.

Hór-Aha az I. dinasztia első olyan uralkodója, aki egészen biztosan már Felső- és Alsó-Egyiptom felett uralkodott. A Meni nevet a Nílus-völgy egyesítése után vette fel: egyesek szerint Hór-Aha és a legendás Ménész egyazon személy volt, mások úgy vélik, az Egyiptomot ténylegesen egyesítő Narmer fia volt.

A görög történetíró, Hérodotosz szerint Hór-Aha (nevének jelentése: Hórusz harcosa) sokáig, 62. éves koráig uralkodott – csak eddig nem tudták, hogy pontosan mikor. Ennek kívánt a nyomába eredni Michael Dee oxfordi régész. „Mivel a harmadik dinasztia előttről nincs írásos feljegyzésünk, meg kellett állapítunk az írásbeliséget és a mezőgazdálkodást megalapozó első dinasztia idejét” – fogalmazott Dee.

A Proceedings of the Royal Society A tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban a régészek szinte újraírták Egyiptom korai történetét. Ebben arról is említést tesznek, hogy a Nílus völgyében a korábban véltnél háromszáz évvel később, i.e. 3700 körül hozták létre az első állandó településeket. Lee szerint kutatásuk radiokarbonos vizsgálatokkal alátámasztva írja át az ókori Egyiptom első dinasztiájának kronológiáját, s azt sugallja, hogy a birodalom sokkal hamarabb alakult ki, mint azt eddig gondolták.

A feltételezések szerint Hór-Aha 30 évesen került trónra, s ha valóban azonos Menivel, akkor hozzá kapcsolható a Hedzs elnevezésű város megalapítása is. A legenda úgy tartja, hogy vadászat során érte utol a halál, egy víziló öklelte fel. Fő felesége Benerib volt, sírjában is említik Hór-Ahát, valamint Abüdoszban, Meni temetkezési helyén is előkerült egy elefántcsontládika töredék kettejük nevével. Másik felesége Henthapi volt, közös gyermekük Dzser, az I. dinasztia második (vagy harmadik) uralkodója. A kutatók szerint az első dinasztia tagjai (Hór-Aha, Dzser, Dzset, Meritneith, Den, Anedzsib, Szemerkhet és II. Ka) nagyjából a mai Egyiptom területét uralták: délen Asszuánig, északon a Földközi-tenger volt a határ, keleten pedig Gáza.

Az ókori Egyiptom korai történetének (i.e. 4500-2800) kronológiáját a több mint száz, többek között hajmintákon, csontokon és növényeken végzett radiokarbonos vizsgálat pontosította. A régészek eddig kizárólag régészeti bizonyítékokra, például az agyagművesség stílusának változásaira hagyatkoztak a predinasztikus kor és az I. dinasztia idejének meghatározásakor.

A kormeghatározó vizsgálatokkal és a már meglevő régészeti bizonyítékok felhasználásával a szakembereknek matematikai modellezéssel sikerült – 32 éves pontossággal – megállapítani az első fáraók uralkodási idejét. Az eredmények egyúttal lerövidítik a predinasztikus kort, Lee és kollégái szerint alig 6-700 év alatt zajlott le az állami keretek kialakulása. „Ez a felfedezés kihangsúlyozza Egyiptom és a szomszédos délnyugat-ázsiai területek közötti különbséget, ahol az átalakulás négy-ötezer év alatt ment végbe” – írja Lee.

Múlt-Kor 2013-09-04